DJI Phantom

A DJI quadrocopter innovációja

Kis ideje már a magyar vásárlók számára is elérhető a DJI Phantom quadrocopter, azaz négy légcsavaros multicopter. A rossznyelvek helikopternek csúfolják ezeket is, én kevésbé szeretem annak hívni őket. A multicopterekből hiányzik jópár olyan képesség, amit a helikopterek elmondhatnak magukról. Viszont a DJI Phantom ideális belépőeszköz akár a kezdők számára is, mert halványan ugyan, de megmutatja a helikopteres repülés mikéntjét.

A DJI ezt az eszközt RTF, azaz Ready To Flight - repülésre kész - állapotban szállítja, így szinte csak ki kell venni a dobozból, és kis túlzással máris repülhető. Azért nem árt, ha van egy szakértő segítség, mert az első üzembe helyezés igényel némi odafigyelést. Ezt követően azonban ez az az ezköz, ami egy kis önfegyelem, kellő körültekintés, és némi tehetség mellett akár szimulátor nélkül is megtanulható.

A rendszer lelke a DJI Naza-M rendszere, kiegészítve mindenfélével, így van benne GPS szenzor, és iránytű is, de tartalmazza a beépített magasságmérőt. A rendszer vezérléséért felelős Naza-M rendszer akár külön is beszerezhető, így saját építésű multicopter esetén is használhatjuk, ráadásul a rendszer támogatja a tricopter-es, a quadrocopter vagy a hexacopter, azaz a három- négy- és hatrotoros multicopterek konfigurációkat is.

A DJI Phantom kifejezetten GoPro Hero kamerákhoz lett optimalizálva, a doboz tartalmazza a beépítőkeretet, így csak a kamerát kell külön beszereznünk.

A DJI Phantom használatát kellő szabad hely megléte esetén, szélmentes időjárásban akár tapasztalat nélkül, szimulátoros előképzettség nélkül is meg lehet kísérelni, a siker egyáltalán nem kizárt. A konfigurációs szoftver használata nélkül két repülési üzemmódból választhatunk a drónhoz kapott rádió SW1 kapcsolójával. GPS vagy ATTI mód.

ATTI vagy Attitude módban a drón pontosan úgy viselkedik, mint a játékhelikopterek, azaz egy maximális dőlést nem lép át, tehát a botokkal igazából a haladás irányát és sebességét határozzuk meg, nem pedig a döntés nagyságát vagy sebességét. Lefordítva helikopteres nyelvre a ciklikus bot, nem ciklikusként viselkedik, hanem akár egy szobai koaxnál, a repülés irányát befolyásolja. Éppen ezért a quadrocopter nem képes felborulni, de például egy bukfencet sem tud ebben az üzemmódban lerepülni. Viszont pánik esetén majdhogynem elengedhető minden, a drón szépen kilassul és megnyugszik, tulajdonképpen majdnem egy helyben.

GPS módban a Phantom hasonlóan viselkedik, mint Attitude mód használata esetén, csak a GPS szenzorral kiegészíve horizontálisan 2,5 méteres pontossággal, vertikálisan 0,8 méteres pontossággal tartja a helyét.

És ha valakinek az irányok megtanulása gondot jelentene, az SW2 kapcsolóval három vezérlési mód közül választhatunk. Ez az úgynevezett IOC vagy Intelligent Orientation Control kapcsoló. Ha kikapcsolt állapotban van, a drónt az összes többi modellhez hasonlóan, saját magához képest kell vezetni, vagyis ha szembe jön és azt szeretnénk, hogy nekünk balra csússzon, akkor a jobb botot jobbra kell húzni.

Azonban a kapcsoló CL azaz Cruise Lock bekapcsolása esetén az eredeti "orr pozíció" kerül előtérbe, ami ideális esetben tőlünk elfelé állt. Vagyis, hiába jön szembe a gép, egy balra csúszáshoz, a jobb oldali botot balra kell húznunk, ha azt szeretnénk, hogy felénk közeledjen, akkor a botot annak ellenére kell hátrafelé húzni, hogy a gép  orra felénk áll.

A harmadik opció, a HL azaz Home Lock mód még érdekesebb. Az irányítást tulajdonképpen a felszállóhelyhez képest vezetjük, tehát a botokkal minden körülmények között a felszállóhely és a gép helyzetéhez viszonítva változik az orientáció. Ha tehát beállunk a felszállóhely közepére, akkor teljesen mindegy hogy a drón mögöttünk, előttünk, jobbra vagy balra helyezkedik el, ha azt szeretnénk, hogy hozzánk közelebb jöjjön, akkor a jobb botot hátra kell húzni, ha azt szeretnénk, hogy távolodjon, a jobb botot előre kell nyomni. A gép helyzetével egyáltalán nem kell foglalkozni.

Egy esetleges jelvesztés esetén meglehetősen érdekes dolgok történnek, ha a vezérlőszoftverben az advanced fail safe opciót állítjuk be. A drón felemelkedik 20 méteres magasságba, visszatér a felszállóhely fölé majd leszáll.

Repülési tapasztalatok

A DJI Phantom a rengeteg komponens miatt (és főleg a GPS szenzor miatt) meglehetősen lassan boot-ol. Az áram alá helyezés és a felszállás valódi lehetősége közözz szerencsétlen esetben akár percek is eltelhetnek, bár ha lemondunk a GPS szenzorról, akkor azért ez az idő egy perc körül maximalizálódik.

A drón a saját állapotáról az igencsak jól látható, három színű nagyteljesítményű led segítségével elég sok információt elmond - igaz, ehhez azért a jelzéseket meg kell tanulni. És ezzel a három színnel vagy 20 jelzésképet képes produkálni. A használati utasítást be kell tartani!

A motorok az akaratlan indítás és leállítás ellen védettek. A rádió két botjának speciális végkitérítése szükséges ahhoz, hogy a gép Idle állapotba kerüljön, és ha három másodpercen belül nem toljuk középállásba a throttle botot, a motorokat le is kapcsolja. Leállítani ugyanezzel a kombinációval lehet.

A drón leszálláskor vagy felszálláskor nagyon szélérzékeny. Ha nincs meg a megfelelő motorteljesítmény, egy alattomosabb lökés könnyen felborítja. Ez a drón sérüléséhez vezethet, bár elég jó anyagokat használt fel a DJI, így az alapjáraton üzemelő motorok mellett is sérülésmentesen úszható meg a kaland.

Ha a levegőbe emelkedünk, akkor már kisebb gondot jelent a szél, elég jól tolerálja a lökéseket, igaz elsőre ijesztő a hirtelen felpörgő majd az ugyanilyen hirtelen lelassuló motor, amivel a drón korrigál. Viszont igazi kezesbárány, azt csinálja, amit kérünk. Piruettben meglehetősen lassú, igaz a Naza-M specifikációja is 200 fok/sec sebességet ír, de azt biztosan nem is lépjük át.

Gyakorlott modellező számára az IOC funkció inkább játék, mint hasznos dolog, de a kezdőknek, érdeklődőknek segíthet - igaz, zsákutcába is terelhet a tanulás terén. Viszont semmivel sem nehezebb ezt irányítani, mint egy szobai koaxot, sőt. A sportkamera által keltett súlypont-eltolódást is hibátlanul lekezeli, pedig kézben érezhetően eltolódik.

A vezérlőszoftver segítségével USB porton át könnyedén programozható, állítgatható a Phantom, bár leginkább kalibrációs funkciók találhatók a szoftverben, sok testreszabhatóságot nem tartalmaz. Ennek segítségével azonban ki lehet kapcsolni az összes "attitude" módot az SW1 kapcsoló harmadik állásában, és akkortól a drón valóban drónná válik a felborítás, az összetörés lehetőségét, de a bukfencek megrepülésének lehetőségét is magában foglalva. Ebben az üzemmódban a rádión a botok visszanyerik eredeti funkciójukat.

Összeségében egy nagyon jól kitalált eszköz a DJI Phantom, bár az az érzésem, hogy inkább a hirtelen felindulásból flimezni vágyóknak készült, illetve játék céljára alkalmas. A vezérlési sajátosságokat tekintve talán a Parrot AR.Drone konkurenciájának is tekinthető, de az igazi célt nehéz lenne belőni. Egy biztos, az elsődleges célcsoport egészen biztosan nem a tapasztalt modellezők köre, ahhoz számomra egy kicsit kevésnek bizonyult. De célcsoport lehet az abszolút kezdők vagy érdeklődők köre is.

Nagyon jól megépített, letisztult a Phantom és a hozzá tartozó rádióadó is. Viszont az ára meglehetősen magas. Akár a magyarországi árát, akár a külföldi árát nézzükm, a közel 160-170 ezer forint sokakat el fog riasztani.