Előkészületben az UAV repülés európai szintű szabályozása

2020-tól lenne érvényes

Az European Aviation Safety Agency (EASA) dolgozik az európai szabályozáson, melyet a tagállamok a saját szabályaik közé vesznek majd fel, és ennek alapján alakítják ki a saját szabályrendszerüket. Természetesen a tervezet nem hagy túl nagy mozgásteret a számukra, a fő irányelveket ez a szabálytervezet fekteti le. Amennyiben a tervezetet jól értelmezzük, az érvényes lesz mindenre, ami repül, és nincs benne pilóta.

A tervezet még megvitatási szakaszban van, és várhatóan - reményeink szerint - még sok-sok változáson megy keresztül, de a fő irányelvek már most látszanak. Kis túlzással a szabályozás a papírrepülőtől a harcászati drónokig mindent szabályoz, ennek megfelelően azért még sok szempontból vérzik, de a szándék egyértelműen kivehető, a jelenlegi kaotikus állapotokat próbálják európai szinten felszámolni.

A tervezet értelmében három fő kategória kerül kialakításra, azon belül pedig alkategóriákat képeznek a légi járművekből, amelyeknek a szabályozása tömeg, sebesség és egyéb elektronikai paraméterek mellett az egyes feladatkörök alapján is különbséget tesz. A három fő kategóriából a szélesebb rétegek számára az úgynevezett nyílt kategória lesz érdekes, amelyet négy alkategóriára bontanak. Ebből az első (A0) az egyetlen olyan, amihez semmiféle regisztráció vagy engedély nem szükséges, azonban nagyon szigorú korlátozásokat ír elő mind a gyártókkal, mind a felhasználókkal szemben. A további három kategória többé kevésbé regisztráció és engedélyköteles lenne több-kevesebb mértékben.

Bevezetésre kerülne az üzemeltető fogalma, amely nem feltétlen azonos a pilótával, aki repüli az eszközt. Ez a normál repülésben már megszokott "üzembentartó" fogalmával lenne megegyező, és hasonló kötelezettségeket ír elő. Az üzemeltetőnek minimális esetben is regisztrált egyénnek vagy vállalkozásnak kellene lennie.

A tervezet nem ismeri a nitrós meghajtás fogalmát.

A jogszabály számos olyan elemet tartalmaz (még), ami legalábbis kérdőjeleket vet fel, mert a saját értelmezésünk szerint egyes repülő- és helikoptermodellek már most nem férnek bele még a legszigorúbb A3-as kategóriába sem, holott széles körben elterjedtek. Ugyanakkor az A3 kategória előírja a különböző fedélzeti elektronikák meglétét (kvázi transzponder), helymeghatározó és repülést korlátozó rendszert, hazatérő funkciót, önstabilizációt, a modellek egyéni regisztrációját és egyedi azonosítóját, a vizsgázott, jogosítással rendelkező pilótát, és a szakhatósági jogosításokkal rendelkező, komoly technikai feltételekkel rendelkező üzembentartó meglétét. A jogszabályok alapján a legnagyobb fedélzeti feszültség nem haladhatja meg a 24 V-ot még az A3 kategória esetén sem.

Ha a tervet bevezetik, és jól értelmezzük, ezeknek a helikoptereknek a fele
még az A3 kategóriába se fér bele

Ahogy a tervezet elején olvasható, ez még csak tervezet azzal a céllal, hogy a szakma lehetőséget kapjon a megvitatásra. Az éles használata 2020-tól indulna, amikortól a tagállamoknak a szabályozások alapján a saját jogszabályaikat is meg kellene alkotniuk. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az egyes országonkénti szabályokban túl nagy eltérést nem engednének meg.