Drónszabályozás Európában
Mi a csoda történik itt?
A kérdés számunkra is meglehetősen zavaros volt, mi sem tudtuk hova tenni a történéseket. Volt egy meglátásunk, miszerint az EASA próbálja puccs módjára az EU-t megkerülve, nemzeti szinten áttolni szabályait.
EASA: Mi folyik itt? / ixo-aviation.com
Azonban a helyzet merőben más. Az EASA jelenleg nem rendelkezik felhatalmazással a 150 kg alatti pilóta nélküli légi járművek szabályozására. Az Európai Szállítmányozási és Turisztikai Bizottság javaslatára az Európai Parlament szavazhatná meg a jogosultságot, de ehhez az EASA-nak egy működő szabályozás-tervezetet kellene letenni az asztalra, ami az első olvasatra már a tervezési szakaszban meglehetősen sok konfliktust generált, így az eredmény a bizottság számára nem meggyőző, az idei döntéshozatali tervbe ez a felhatalmazás bele se került.
Amiért mégis az EASA szabályozáshoz hasonló állami szabályozások születtek, abban az EASA-ba delegált EU-s képviselők a ludasak. Partizánakció módjára hazahordták a szabályozás első prototípusát, és elkezdték nemzetállami szinteken implementálni – egy olyan szabályozást, ami még messze nem volt végleges. Ezzel a szervezetnek rengeteg kárt okoztak, hiszen a felsőbb döntéshozók számára ez úgy hatott, hogy az EASA csak konfliktust generált, ráadásul szakmailag inkompetensnek tűnnek. Legalábbis a brit információs forrásaink szerint ez történt.
Ugyanakkor a szakmai munkacsoport igen erőlteti, hogy a szabályozást mozdítsák ki a jelenlegi „légi jármű centrikus” szemléletből a „művelet centrikus” szemlélet felé, és a hobbi és rekreációs repülés az általános szabályozás hatálya alól kerüljön ki. A szakmai szervezetek egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a tradicionális modellezést nem lehet összevonni a hirtelen fejlődésnek indult drónvilággal, amelyet nem tekintenek a modellezés szerves részének pontosan a hátterének a különbözősége, a tanulási sajátosságai miatt.
De mégis miért következett be mind ez?
Sajnálatos módon egymás után jelentek meg Európában az ütközés-közeli jelentések repülőgép és pilóta nélküli légi járművek között. Ezek egy része hamis információ, azonban egy részük valós. Viszont szinte mindegyik 2-4000 láb közötti magasságban történt, amely magasságon a látva repülő modellező pilóták sosem fordulnak elő, tehát az incidensek mindegyikét drónok okozták. Köszönhetően a könnyű tanulhatóságuknak, az iparág (főleg a távol-keleti exportőrök) minden európai korlátozást figyelmen kívül hagyó termékeinek, teljesen tapasztalatlan, a modellrepülés, repülés szabályait egyáltalán nem ismerők kezébe olyan eszközök kerültek, amelyek jóval messzebbre és magasabbra képesek repülni, mint amennyit a pilóta hagyományos látva repülés útján kontrollálni tudna. A tudatlanságuk és felelőtlenségük okozta a repülési incidensek mindegyikét.
Az európai döntéshozatali rendszer ehhez a folyamathoz képest csak lassan tud reagálni, így az európai országok sorra a kezükbe vették a döntéshozatalt, és a még messze nem végleges és nem elfogadott szabályokat – jobb ötlet nem lévén – saját hatáskörben elkezdték törvény- és rendeleti erőre emelni. Ezzel azonban az összeurópai döntést is rossz irányba terelték, hirtelen sürgősebb lett a szabályozás, az európai döntéshozók loholnak az események után.
Újabb csapás a Brexit kérdésében a maradás-pártiaknak
Menni vagy maradni? / riskmanagmentmonitor.com
Nagy-Brittaniában az EASA drónszabályozást csak papírrepülő törvénynek csúfolják. Amennyiben a szabályozás törvényerőre emelkedne – ez a BMFA véleménye – a távozás-pártiak (leavers) egy újabb nyomós okot kapnak a kérdésben: „miért is kellene az Egyesült Királyságnak kilépnie az EU-ból”. Nem elfelejtendő, hogy a brit kormány még nem aktiválta az 50. cikkelyt, így ez a britek esetében sokkal komolyabb kérdés, mint a többi tagország esetén. A távozás-pártiak rengeteg érvet sorolnak fel, ezek között van a „banán görbületének meghatározása” az EU-ban vagy az „uborka alakjának kategorizálása”, a „vízforraló és porszívó teljesítmény-korlátozása” - és most már új érvként „Rudi papírrepülőgépének szabályozása”.
Ilyen körülmények között egyáltalán nem mindegy, hogy egy ennyire elrontott szabályozás keresztülmegy-e az EU-s döntéshozatali folyamaton és lekorlátozza a jogait százezret jóval meghaladó modellezőnek egy olyan országban, ahol a tradíció sokkal fontosabb, mint bárhol máshol a világon, ahol a modellezés évszázados múltra vezethető vissza, a világ legöregebb (109 éves) modellező klubja van otthon, és a szabadságjogokra hivatkozva a személyigazolványt sem tudták bevezetni. A kérdés kimenetelének a britek esetében sokkal nagyobb a súlya, mint 1000-1500 ember hobbijának lehetetlenné tétele.
És más EU-s országok?
A többi európai ország, amelyik a jelenlegi tervezetet emeli hatályba, mind a kilépés felé tolja a brit döntéshozókat (ha még lehet ezen rontani), hosszútávon pedig az európai közösség széteséséhez járul hozzá. Már ahogy a brit modellező szövetség a helyzetet látja. Az viszont egészen bizonyos, hogy a szövetség a modellezés szabályozását a drónok szabályai alapján nem fogja megengedni, és ehhez a CAA és a Dff támogatását is magáénak tudhatja.
Ugyanakkor van pár ország Európában (a többek között Hollandia), ahol a helyi kormány nem kívánja a modellrepülést szabályozni, mivel állításuk szerint „nincs mit szabályozni, mert nincs probléma”.
Dave Phipps, BMFA elnöknek van véleménye a magyar szabályozásról is: „Mi a fene volt az a pont, ami egy olyan szabályozást hozott létre, amely teljesen betarthatatlan. Még az EASA is ’kockázat alapú és arányos’ megközelítést javasolt, és nekem bizonyosan nem úgy tűnik, hogy az lenne ”. Nyilvánvalóan Dave Phipps véleménye szerint eddig a magyar implementáció a legrosszabb.