MH 59 Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis

Bázislátogatás Kecskeméten

MiG-21 emlékmű

Kecskeméten, a repülőbázison jártunk. Néhány rc helikopter pilóta és egy páran az rchelicopter.hu táborából megnézhettünk pár gépet testközelből, szakértő segítséggel. Az Antonov AN-26-os szállítógép, a JAS-39 Gripen, az egyik hadrendből kivont MiG-29-es, egy L-39 Albatros és két forgószárnyas - egy Mi-8 és egy Mi-24 - szerepelt a palettán. A szervezésben nem kis segítséget kaptunk a bázis részéről Sipos József százados, és Póti Antal törzszászlós részéről. Velünk tartott a JetFly magazintól Homoki Nagy Zoli is.

A csapat némi csúszással, 10 óra körül érkezett a bázis kapujához. Parkolást és beléptetést követően az utunk az AN-26-os szállítógéphez vezetett. Az egyik gép rámpája hangtalanul nyílt ki előttünk, és felmehettünk a gép belsejébe. A belmagasság nem túl nagy, a magasabbak kénytelenek voltak fejet hajtani a személyzet előtt. A puritán, de praktikus belső biztonságot sugároz. Érdekes ötvözet a cirill betűs műszerfeliratok a gép belsejében miközben a gép oldalán ezt lehet olvasni: Hungarian Air Force. Az orosz nyelv tudásának hiányában a többség legfeljebb repülős alapismereteknek köszönhetően ismert fel ezt vagy azt a gép pilótafülkéjében. A gépek egyébként többcélú szállító feladatra is alkalmasak, belül könnyen átalakíthatóak, akár kiemelt személy szállítása, akár csapatszállítás, akar ellátmány vagy utánpótlás célba juttatása a küldetés. Az Antonov az egykori szovjet ipar hű tükörképe: egyszerű, de praktikus megoldások, igazán látszik, hogy nem kifejezetten békeidőre, civil szolgálatra szánták.

Ezután átmentünk a repülőtéren levő, kiállított forgószárnyasokhoz. Egymás mellett állt három gép, egy Mi-24, egy Mi-8, és egy Mi-1-es helikopter. A gépek leállított madarak, amiket a kedvünkért ki is nyitottak, a Mi-1-es hadrendből kivont forgószárnyas. Megismerhettük a nagygépes tracking állítás - ahogy ők mondják, egy kúpon futás állítás - rejtelmeit, valamint egyértelművé vált, hogy mi a különbség a Mi-8 és a Mi-17-es helikopter között. Két szembetűnő különbség van: a hajtóművek szívócsatornája előtt egy sztatikus porkiválasztó gomba (PZU) van a Mi-17-en, valamint a 8-asnak baloldali, hátra forgós farokrotorja - nagygépes nyelven: a rep. irányból nézve jobb oldali elõre forgó 3 lapátos faroklégcsavarja -  a 17-esnek jobboldali, előre forgós farokrotorja van - ezt a nagygépes szakemberek így mondják: a rep irányból nézve bal oldali hátrafelé forgó 3 lapátos faroklégcsavarja van. A Mi-1-es elég régen kivonásra került a hadrendből, így azzal kevéssé foglalkoztunk. A másik két helikoptert egyébként még mindig nagyon szeretik a magyar hajózók.

A repülőbázis bejárata

A 24-es vezetői környzete áttekinthető, bár harci helikopterhez mérten nem kicsi, de nem túl tágas, a lövész helye inkább szűkös. Az üzemi fordulata egy ilyen gépnek 248 RPM. A kiállított gép eredeti festéssel lett felújítva.

A 8-as egy igazi légibusz. Tágas belső térrel, a hajózók részére kényelmes, ideális munkahelyekkel. A talaj a lábuk előtt hever le- és felszálláskor - szó szerint. Belül az embert tényleg a busz érzés fogja el, csak nagyobb megállók kellenek a forgószárny miatt. Érdekes különbség a két típus között, hogy a 24-esen lapátok főtartói burkoltak, a 8-ason viszont bő méternyi főtartót láthatunk. A repedéseket a forgószárny főtartóján egészen egyszerűen vizsgálják: adott nyomásra fel kell pumpálni, ha a nyomást nem lehet elérni, repedés van. Ha csökkenni kezd a nyomás a főtartóban, egy kis megfigyelőablakban egy jel - a főtartó sikjából kiemelkedő piros jelzőkatona - jelenik meg. A sérült főtartóval való elemelkedés így szinte 100%-os pontossággal kizárható.

A tracking - nagygépes világban egykúpon futás - beállítása kissé különbözik a mi általunk használt megoldásoktól, de az elv rémesen egyszerű. Egy papírhengert tartanak a forgó lapátok végéhez, amiknek a vége különböző színű krétákkal meg van színezve. Két fordulaton végzik az ellenőrzést, és a cél az, hogy a lapátok egyvonalban színezzék a papírhengert - legfeljebb 20 mm eltérés a megengedett. Az állítás két módon történhet: a linkek hosszának módosításával, azaz a lapátállító rudazat hosszának beszabályzásával  - ahogy nálunk is - illetve a a forgószárny egyes szekcióinak kilépõélén található trimmlapok beállításával.

L-39 Albatros

A helikopterek alaposabb áttanulmányozását követően átmentünk az egyik hangárba, ahol két - hadrendből már kivont - de igazán rendben tartott repülőgép - egy MiG-29-es és egy L-39-es állt. Ezeket kívülről belülről meg lehetett nézni. A MiG-29 igazán kényelmes, nagyon jól belátható gép: műszerezettségét tekintve egyáltalán nem áttekinthetetlen. Érdekes látvány a bot kialakítása, az oroszoktól szokatlan módon odafigyeltek az ergonómiára, és kifejezetten kényelmes, kézre igazított, jó fogású kormányt sikerült kialakítani. Sok autógyártó nem képes egyébként ennyire kényelmes belső teret tervezni.

A MiG-29-es mellett egy Albatros kiképzőgépet nézhettünk még meg, valamint - igaz csak kívülről - de egy Gripent is alaposan szemügyre vehettünk. A szakszemélyzet őszinte elmondása alapján, a Gripen és a MiG-29 szemléletben különbözik. Amennyivel gyengébb erőben a JAS-39, annyival kifinomultabb elektronikai megoldásokban. A két gép egymáshoz viszonyítva nem jobb vagy rosszabb, egyszerűen csak más.

Align T-Rex 700 Nitro Pro

Szimulátor

Délután mi következtünk. Ahogy az óvodában mondani szokás: "ha te megmutatod a tiedet, én is az enyémet". Tartottunk egy bemutatót és egy kis kipróbálási lehetőséget a bázis dolgozóinak, amire a péntek délután ellenére jópáran kíváncsiak voltak. A bátrabbak némi szimulátoros gyakorlást követően trénerrádió segítségével kipróbálhatták a helikopteres repülést "élesben" is. Az oktatásban egy T-Rex 500, egy T-Rex 600 NSP és egy T-Rex 700 NitroPro vett részt.

A bázis melletti tarlón tartottuk a bemutatót, ami ugyan repülési zónán kívül esik, ennek ellenére a bázis közelsége miatt engedélyt kellett kérnünk. Érdekes eredmények születtek, a jelentkezők maguk is meglepődtek, mennyire kell figyelni a gépek irányítására. Volt, aki a szimulátoros próbálkozás után inkább nem vállalta, de jónéhányan kipróbálták. Akik a próbát választották egészen tehetségesnek bizonyultak, volt, akinek összesen kétszer-háromszor kellett belenyúlni a start alatt a mozdulataiba - az igazat megvallva vendéglátónk már több mint 20 órás szimulátoros múltat mondhatott maga mögött, így ő volt a legjobb, de a többiek se maradtak szégyenben.

Köszönjük a lehetőséget az MH 59 Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisnak, Kilián Nándor dandártábornok Úrnak, és minden érintettnek, hogy lehetőséget biztosított erre az emlékezetes napra. Ha lesz rá alkalmunk, ismét elmegyünk.

pgpetike

A cikk helikopterekre vonatkozó részénél a szakkifejezések összeállításában és a technikai adatokban Susa Gábornak tartozom köszönettel.

Próbarepülés tréner üzemmódban